A folyadékpótlás szerepe az eredményességben

2. rész- Add meg a királynak, ami a királyé!

Mire a minisorozat második részhez érkeztünk, enyhült a kánikula, de a sportolás során fellépő folyadékveszteség jelentősége egy cseppet sem lett kisebb! Az előző részben már köbe véstük, hogy a szervezet folyadékellátottsága közvetlen hatást gyakorol a sportoló teljesítményére és ezáltal az eredményességére is,. Ebben a részben annak az öt tényezőnek a kényes egyensúlyáról írok, amely megteremti a teljesítmény előfeltételét, a szervezet belső egyensúlyát.

sport-drink.jpgAbból a megállapításból indulunk ki, hogy meg kell akadályozni, hogy 2 testsúlyszázaléknál nagyobb legyen a sportolónk folyadékvesztése, de azt is meg kell érteni, hogy miért?

Azért kell erre figyelni, mert a folyadékvesztés felborítja a sportoló szervezetében fennálló belső egyensúlyt (ez a homeosztázis), és ez először a teljesítmény romlásához, később rosszullétekhez, extrém esetben visszafordíthatatlan folyamatokhoz vezethet.

Az öt egyensúlyi tényező az ember szervezetében a következő:

vizvesztes_-5_egyensuly.jpg

 1.) A TESTHŐMÉRSÉKLET (IZOTHERMIA)

A sporttevékenység hőt termel, nő a testhőmérséklet. Ahhoz, hogy ne hevüljön túl a szervezet, a verejtékezésre van szükség, hogy hűtse a testünket. Folyamatosan pótolni kell az így elveszített folyadékot, hogy megtartsuk az ideális testhőmérsékletünket és legyen elegendő tartalék a verejtékezéshez.

2.) A SZERVEZET FOLYADÉKSZINTJE (IZOVOLÉMIA)

Alapvetően egyéni érték, ezért érdemes saját testünket és igényeinket megismerni. A csökkenő folyadékszint az izmok rugalmasságának csökkenésével jár, így növekszik a görcsök és sérülések veszélye. Magasabb edzettségi szint magasabb folyadékszintet igényel a szervezetben.

3.) A FOLYADÉKSŰRŰSÉG (IZOTÓNIA)

Ha alacsony a folyadékszint, akkor a vér besűrűsödik és nem szállítja megfelelően a létfontosságú oxigént, illetve a tápanyagokat. A szervezetnek olyan sűrűségű folyadékra van szüksége, ami gyorsan felszívódik a tápcsatornából és ezáltal azonnal kifejti jótékony hatását. Ebben leginkább az izotóniás italok teljesítenek a legjobban, mivel azok sűrűsége a legmegfelelőbb a gyors felszívódáshoz. A víz ebből a szempontból nem a legtökéletesebb megoldás, mert lassabban szívódik fel a tápcsatornából (gondoljatok csak a megivott víz "lötyögésére, csobogására" a gyomrunkban futás közben!).

4.) ELEKTROLIT ÉS SÓÖSSZETÉTEL (IZOIONIA)

A sportolás során elsősorban Nátrium (Na), Kálcium (Ca), Kálium (K) és Klór (Cl) távozik a szervezetünkből a verejtékezés során. A megfelelő szív és izomműködés fenntartása érdekében ezeket a szükséges mértékben pótolni kell.

5.) IDEÁLIS KÉMHATÁS (IZOHIDRIA)

A szervezet ideális kémhatása 7.3-7.4 enyhén lúgos. A sporttevékenység során ez az egyensúly a savas irányba tolódik el (7 alá csökken az érték), ennek extrém értéke az elsavasodás, amely az izomlázat is okozza.

A FOLYADÉKPÓTLÁS JELENTŐSÉGE ABBAN ÁLL, HOGY A FENT EMLÍTETT 5 TÉNYEZŐRE EGYSZERRE KELL FIGYELNI, MERT EBBEN A RENDSZERBEN MINDEN MINDENNEL ÖSSZEFÜGG!

Ha nem vagyunk eléggé tudatosak és nem sikerül megtartani a szervezetünk belső egyensúlyát, akkor ez elsőként az aktuális teljesítmény romlásához vezet, míg a kóros állapot fennmaradásával sokkal súlyosabb, az egészséget befolyásoló hatással is számolnunk kell!

A mai napig megrendüléssel emlékszem vissza egy kedves Barátomra, aki egy júliusi, közepesen meleg napon megrendezett futóversenyen nem figyelt eléggé a szervezete jelzéseire, nem pótolta a 14 km alatt elveszített folyadékot - csak az időeredményre koncentrált - emiatt kómába esett és nem ébredt fel soha többé.

Ezek a problémák a hobbisportolókra, kevésbé edzett élsportolókra jellemzőek inkább, mert a jól felkészített és tudatosan hidratáló élsportolók ellenállóbbak, jobban terhelhetők. Emiatt is van nagy jelentősége az edzők felkészítő munkájának, szakértelmének és előrelátásának, illetve a sportolók részéről a rendszeres és hatékony edzéslátogatásnak is!

Álljon itt egy példa az élsport világából,ahol a triatlon versenyző hölgyek befutójánál nem csak az elképesztő akarást és motivációt, de a dehidratációból eredő fizikális állapotot is érdemes megfigyelni:

 A sorozat következő részében a szomjúságérzetről és a tudatos folyadékpótlás szabályairól ejtünk szó.