Vagyunk néhányan, akik a bakelit "A" oldalának végén elértük a megvilágosodást és rákaptunk a triatlon -érzésre, arra viszont nem gondoltam, hogy kedvenc botrányséfem, Gordon Ramsay is hasonló őrültségekre adta a fejét. Valahogy nem tudtam elképzelni, hogy annyi jó kaja és olyan léha élet mellett belefér a szigorú, rendszerszerű edzés és kajakontroll. Bele, sőt foglalkoztatja is, hogyan kell úgy enni, hogy az a sikerhez vezesse a versenyzőt. Meg is osztott néhány olyan receptet, amiket saját magán próbált ki és jó tapasztalatokat szerzett általuk. Elhatároztam, hogy én is kipróbálom mindegyiket (elkészítem, megfőzöm, megsütöm), mert a szlogen tetszetősen hangzott: EAT TO WIN! Akkor mi bajom lehet?

Azóta azt is olvastam, hogy már stabil 70.3-as finisher, tervben van nála az Iron táv és annak a mekkája, Kona bevétele is. Hat óra körüli féltáv az nekem való idő, így azonnal lelki és sorsközösséget vállaltam Gordonnal, a triatlon versenyzővel is (a szakáccsal már korábban azonosultam és a karácsonyi mézes sonkáját készítem is).

Ha azt mondja, hogy saját magam legyőzéséhez szükséges erőforrásokat képes vagyok az ő zöld turmixával fedezni, akkor az úgy van. Lássuk a medvét! Le kellett szaladnom néhány alapanyagért, de a végére összeállt a cucc, hogy az eddigiektől eltérően, kicsit Michelin -csillagosabb és az eddigieknél jóval zöldebb legyen a reggeli italom. 

Akárhogy is akartam, de a klorofill valahogy nem akart belekeveredni az eddigi turmixaimba. Az eddigi piros levek annyira, de annyira finomak, viszont a hozzáértők szerint sokkal kevésbé egészségesek, mint amiben saláta, káposzta, spenót, vagy más levélzöldség is található. Nekem Gordon kellett, hogy képes legyek tovább lépni egy másik dimenzióba.

Gordon zöld turmixának receptje reggelire, edzés előtti étkezéshez (gyanútlan változat):

2-3 marék kelkáposzta

1 alma

1 csokor petrezselyem zöldje

1 szál szárzeller

1 répa

1 körte

1 kisebb cékla (ízlés szerint adagolva)

frissen facsart narancs vagy citromlé (ízlés szerint adagolva)

 víz/ ásványvíz igény szerint

Az első gikszer ott jelentkezett, hogy a összetevők miatt a sokat próbált turmixgépem érdekes hang és szagjelenségeket produkált, küszködve, rángatózva próbálta pépesíteni a cuccot. A végeredmény négy narancs leve és 4 dl víz után is kissé rusztikus lett, mondjuk úgy, hogy kigörgettem a poharakba a végeredményt. Az igazi meglepetés a színe lett, mivel a zöld turmix olyan piros lett a céklától, mint annak a rendje! Elárulom a kétkedőknek, hogy én is éltem a gyanúperrel és a céklát csak később tettem bele, de előtte sem zöld, hanem sárgás, narancsos színe volt a matériának. Huston, van egy aprócska probléma, a zöld turmix képtelen bezöldülni az alapanyagoktól! 

Azon kívül, hogy nem tudtam produkálni az elvárt színt Gordon Ramsay zöld turmixához, és a következő egy órában háromszor is tájképet rajzoltam  - és ki is színeztem -  egy áruházi piszoárba, a hatása varázslatos volt. Az utóbbi négy hét szinte minden délelőttje úgy telt, hogy majd belehaltam a reggeli és tízórai ellenére is az éhségbe és alig vártam  - az egyébként csökkentett szénhidrát tartalmú - ebédemet. Ma ilyet nem éreztem.

Köszi Gordon! Rövidesen lecsekkolom az energiaszeletedet!