Ha az ember fia akadályfutásra adja a fejét, annak kifejezetten nem hátrányos, ha ezt társas tevékenységként, versenyszerűen is gyakorolja. A verseny a legjobb edzés alapon, a mai napon Alattyánban próbálták ki elsőbálozó Spártai Harcosaink, milyen is csurom vizesen, homlokig sárosan célba érkezni egy átlagosnál technikásabb 6 km-es akadálypálya teljesítése után.
A felkészülési programban odáig jutottunk, hogy a gyűjtött futókilométereket és a feladatspecifikus erőnléti edzések izzadtságát már összemixelhettük egy tesztversennyé, hogy minden rezidens Spártai érezze, mire is vállalkozott, amikor elkezdte a felkészülést a Spartan Super Tokajra. A kiválasztott program a II. Jász Határ Futás az előző év fényképei alapján megfelelő kihívásnak tűnt a felkínált hideg Zagyvával (kétszer), a tengelyig érő sárban kialakított 300 m-es kanálisfutással, a combizmokat megedző guggolós, törpe és medvejárós feladatokkal, a kedvenc négyüteműkkel (amiből ezreket kell megcsináljunk előre a siker érdekében), és szép , hosszú terepes futópályával. Az sem volt utolsó szempont, hogy ezt a versenyt még nem kapta fel annyira a Spartan közösség (ami orbitális hiba részükről, egyébként), így a feladatok közötti várakozási idő szinte minimális és ez is növeli az élvezeti értéket, no meg a terhelést.
A feladatlista. Semmit sem váltottunk ki semmire, nem kedveljük a könnyítéseket!
A versenyen debütált az új csapatmezünk, amely tökéletesen kifejezi a társaság (a Vokál) hitvallását és mozgatóit. Elöl a beteges kinézetű Spartan álarcos lajhár logo a múlt és a jövő találkozása, amely mementóként mutatja mindenki számára, hogy az életvitel és az álmok sok esetben megférnek egymás mellett, de nem feltétlenül támogatják egymást. A lassúság dicsérete mellett soha sem árt néhány gondolatpetárdát eldurrogtatni az aktivitás szükségessége érdekében is. Na, ez a lajhár egy ilyen petárdának készült!
Ők már nem lajhárok, egy kicsit sem! Lassan talán azt is megérjük, hogy Lalinak a szeme is látszani fog a szelfiken.
A póló hátán a nagy cél és annak eléréséhez szükséges közösség neve látható. Az OLB Vokál olyan intézmény, ahol nem álmokat gyártunk, hanem azokat valósítunk meg, közösen!
A tervezésért és a megvalósításért nagy köszönet illeti Oertl Nándit a kreatív futópólókat (42k.hu) készítő, egyébként ultrafutó és Ironman barátunkat!
Minden versenyzőnkből kilógott valahol egy gyógybanán
Már az első perctől imádtuk a helyet!!! Éppen falunapra készültek, DJ Kucu nyomta a zenét, mindenkinek volt egy-két kedves szava hozzánk (mondjuk a parkolóőr kicsit kimért volt, de neki ez volt a feladata nulla toleranciával) és minden nagyon családias volt, Ehhez még hozzátett, hogy Szakál Gabi a főutcán elhelyezett, méretes tehénlepénybe is elhelyezte lábnyomát, amit máshol betonba és nagy ünnepség keretein belül tesznek hasonló híres emberek, de mi megelégedtünk egy szűnni nem akaró röhögéssel és azzal a megállapítással, hogy nekünk Alattyánban csak szerencsénk lehet.
A pillanat elillan, de a szagok és a fénykép megmaradnak
Tudja meg mindenki, hogy ez a cipőlenyomat még sokat fog érni valamikor és valakinek!
Regisztráció, átöltözés, városnézés (Alattyán nem egy nagy település) belefért 10 percbe és indultunk is a bemelegítés helyszínére. A felnőttek előtt azért a gyerekek is kőkeményen odatették magukat, a nagyok pályájának egy részét kellett végigcsinálják. Itt is volt egy olyan jelenet, ami megerősítette bennünk, hogy azok a srácok, akik életre hívták ezt a rendezvényt, minden tiszteletet és a közösségünktől sokkal több figyelmet is megérdemelnének. Történt, hogy az utolsó kis versenyző egy istenért sem akart befutni. Mindenki várta már, amiatt is, hogy mi történhetett vele, meg aztán a felnőttek programja is csúszott emiatt. "Nem sietünk, mindenkit megvárunk!" szólalt meg a hang a mikrofonból, majd arra biztatott bennünket, hogy szurkoljuk ki a megérkezését. Néhány perc múlva a kis Spártai pedig megjelent az autók között egy szervező srác mellett kocogva, nagy boldog arccal, éljenző és tapsoló felnőttek és gyerekek gyűrűjében futott be, mint egy igazi hős. Azonnal azok a triatlon versenyek jutottak eszembe, ahol az utolsót jobban megünneplik, mint a győztest, mert ugye azt nem szabad elfelejteni, hogy: Amíg nem adod fel, addig legyőzhetetlen vagy! Ezen a versenyen a szervezők hasonlóan gondolkodtak és ez nekünk nagyon bejött!
Bemelegítéshez komoly arcok dukálnak
Nem közös ima, hanem légzőgyakorlat!
Az egyenkénti indítás mellé mindenki egyéni, nettó időmérést kapott, ami kicsit meglassította a startolást, de kiküszöbölte a tumultust és a lökdösődést az első métereken.
Indul a mandula
A krónikás, fotós, sherpa, segítő, ügyeletes influenzás és főszurkoló - azaz jómagam - csak korlátozottan nyomulhatott be a pályára, de így is sikerült egy- két képen megörökíteni a srácok első lépéseit, feladatait:
Az elején még minden kerek
A mosolyok őszinték és a végéig azok is maradtak
Had dolgozzanak azok a combizmok!
...és a mezőny távolodott, csak távolodott
Azután nagy izgalommal vártam, hogy egymás után, vagy éppen együtt feltűnjenek a célegyenesben:
Elsőként Áron érkezett
50.03-as idővel, ami egy combrehabostól kifejezetten jónak mondható
Röviddel ezután már Lajos, a fiatalabb is beért
Lali ideje is nagyszerű: 53.49, ami elsőre több, mint biztató
Ezek után már vártuk Gábort, aki a pályán lehet, hogy egyedül maradt, de a célban hárman is szurkoltak érte. Nagy meglepetésünkre érkezett is frissen, fitten, mosolyogva:
Nagy volt az öröm a beérkezés és az időeredmény miatt is, mivel 59.45- tel Gábor is órán belül maradt, ami nagyszerű teljesítmény
Együtt a csapat:
A sok munka kifizetődni látszik, mert a Vokalistáink nagyszerű eredménnyel debütáltak a sarazós, kúszós- mászós világban. Nem kizárólag az időeredmények biztatóak, hanem az, ahogyan a Jász Határ Futás tovább fokozta a munkaéhségüket és motivációjukat. A jövő héttől már két közös edzéssel dolgozunk tovább a Spartan Super Tokaj befutóérméért!
Röviddel a befutó után már ott ültek egy padon és pótolták az elveszett szénhidrátot egy rántotthúsos zsemlével és sörrel, mintha csak egy véradáson lettünk volna.
Egy óra elteltével pedig már ott ültek egy közeli étterem teraszán és még mindig az elveszett szénhidrátokat pótolták további rántott húsokkal, kötöttségek nélkül.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.